+36-30/223-1730 | +36-30/600-3428 | agrooutlet@agrooutlet.hu | ...mezőgazdasági inputanyag kereskedelem ONLINE....

+36-30/223-1730 | +36-30/600-3428 | agrooutlet@agrooutlet.hu | ...mezőgazdasági inputanyag kereskedelem ONLINE....

Hírek

A szőlő tápanyagellátása - miért fontos, miért kell odafigyelni?

Agrooutlet Csapata
Agrooutlet Csapata
2022.02.28 08:06
A szőlő tápanyagellátása - miért fontos, miért kell odafigyelni?

Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi műveletet rendben elvégezzük (metszés, növényvédelem, talajművelés stb.). A gondos tápanyagellátást mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő egészséges növekedéssel, gazdag terméssel és jó minőséggel hálálja meg, sőt a télállóság miatt sem kell aggódnunk. Természetes, hogy a trágyaféleség és -mennyiség megválasztásánál érdemes figyelembe vennünk a szőlő és a talaj állapotát. Ha a szőlő vesszői erőteljesen fejlettek, a fajtára jellemző vastagságúak, a szőlő rendesen terem, akkor kevesebb trágya is elegendő. Ha azonban a vesszők gyengén fejlettek, vékonyak, esetleg rövidek és alacsony a termése is, akkor nagyobb mennyiségű trágya szükséges.

Azonban a modern szőlőtermesztésnek mégsem ez a célja. Sokkal inkább az, hogy egyensúlyba hozzuk a szőlő termését, minőségét úgy, hogy gondoskodunk a talajtermékenység megőrzéséről. Ehhez minden makro- és mikrotápelemre szükség van a talajban, mégpedig a növény számára könnyen felvehető formában és egymáshoz viszonyítva kiegyensúlyozott arányban. A szőlő a teljes vegetációs periódus alatt igényli a biztonságos mennyiségű és minőségű tápanyagellátást, nemcsak azokban az időszakokban, amikor a számára stresszes időszak következik, illetve amikor egy-egy tápelemből a legtöbbet igényli. Ellenkező esetben látható jeleit mutathatja a (relatív) tápanyaghiánynak: klorózisos tünetek, fejlődési rendellenességek, kocsánybénulás stb.

Termesztett fajtáink száma nagy, így igényeik, tulajdonságaik is igen változatosak. A helyzetet bonyolítja, hogy minden év mást és mást hoz, és bízva a jó szüretben, évről évre – fáradhatatlanul – megteszünk mindent, hogy jó termést érjünk el. Alábbi írásunkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni.

A szőlőtalajok talajon keresztüli trágyázása azért elengedhetetlen, mert

  • a szőlőt eltérő kémhatású és eltérő tápanyag-szolgáltató képességű talajokon termesztik (homok - vályog - agyag),
  • a szőlőt többféle cél érdekében termesztik (csemegeszőlő, pezsgő alapbor, természetes csemegebor), melyeknek eltérő a tápanyagigénye.
  • a szőlőt különböző alanyfajtákon termesztik, melyek módosítják a tápanyagfelvevő képességet (Ca-érzékenység),
  • a szőlőt többségében évszázadok óta ugyanazokon a helyeken termesztik, ami egyoldalú  tápanyaghiányt eredményezhetett.

A szőlő célzott tápanyag-utánpótlásának alapja és elengedhetetlen előfeltétele a talaj- és levélanalízis. A makroelemeket – a nitrogén kivételével – ősszel a talajzónába kell bedolgozni. A szerves trágyázás – a magas Ca-tartalmú talajok kivételével – javítja a műtrágyázás hatékonyságát, a vízgazdálkodást, ezért ha lehetőségünk van rá, érdemes kijuttatni.

A harmonikus növénytáplálás fő célja a fürttermés mennyiségének és minőségének  optimalizálása a termesztési cél függvényében (rosé vagy fehér, asztali vagy  minőségi  bor). Ennek a célnak az eléréséhez biztosítanunk kell, hogy a talajban a makro és mikro tápanyagok könnyen felvehető formában és a szőlő igényének megfelelően álljanak rendelkezésre. Tápelemhiányok és aránytalanságok klorózishoz, kocsánybénuláshoz, növekedési és minőségi  zavarokhoz vezethetnek.

 

10 tonna terméssel egy év alatt kivett tápelemek mennyisége

  • Nitrogén 70–80 kg/ha
  • Foszfor 20–25 kg/ha
  • Kálium 90–100 kg/ha
  • Kalcium 65–120 kg/ha
  • Magnézium 20–25 kg/ha
  • Vas 600 g/ha
  • Mangán 80–150 g/ha
  • Bór 80–150 g/ha
  • Cink 100–200 g/ha

A szőlő trágyázásánál a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mindenképp figyelembe kell venni. Helytelen, ha nem pótoljuk ezeket a tápelemeket, mert

  • csökkenni fog  a talaj tápanyagkészlete,
  • egyúttal csökken a tőkék teljesítménye,
  • csökken a növények stressztűrése,
  • csökken a tőkék betegség ellenállása,
  • csökken a borok minősége (extrakt,  fajtajelleg).

Ezért a telepítést megelőző alaptrágyázás, s azt követően a fenntartó trágyázás nélkülözhetetlen a kiegyenlített, jó minőségű nagy termés biztosításában.

A következőkben vegyük sorra a főbb tápelemeket:

 

A nitrogén

A szőlő nem kifejezetten nitrogénigényes növény. Adagolásakor körültekintően kell eljárni, mivel mind a nitrogénhiány, mind a nitrogénbőség káros következményekkel járhat. 

A nitrogén hiánya a következőkben mutatkozik meg:

  • gyenge növekedés,
  • vékony hajtások,
  • világoszöld levelek,
  • a levélnyeleken és az éretlen hajtásokon pirosas elszíneződés jelentkezik,
  • csökkent asszimiláció, melynek következtében a mustfok alacsonyabb, a bor vékony, rossz a vesszőbeéredés.

 

Nitrogénhiány tünete szőlőn

 

A nitrogén túladagolása miben mutatkozik meg?

  • túlságosan erős növekedésben,
  • korai levélhullásban,
  • erőteljes virághullásban,
  • alacsony ellenállóképességben a gombás betegségekkel szemben,
  • a bor íz-, illat- és zamatanyagai csökkennek.

 

A szőlő foszforigénye alacsonynak mondható.

Hiányára utal, bár ritkán fordul elő:

  • ha túlságosan sötétzöld a levél,
  • lekonyuló a levél nyele,
  • pirosasra színeződik a levél nyele és a levélerek,
  • gátolt a gyökérzet növekedése.

 Foszfor-túladagolás esetén:

  • apróbb levelek fejlődnek,
  • kevés termés képződik,
  • a réz, cink és mangán felvétele gátolt.

 

A kálium

Megvédi a szőlőt a stressz okozta tünetektől és erősíti ellenálló képességét.

Valójában milyen stressztől védi?

  • Mérsékli az ültetvény fagykárosodását,
  • növeli a szárazsággal szembeni ellenálló képességet,
  • részt vesz a savanyagok tompításában, a pufferképesség kialakításában, ezáltal javítja az íz- és zamatanyagok arányát,
  • növeli a kártevőkkel és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet, különösen a lisztharmattal szembeni ellenálló képességet, továbbá szerepe van a peronoszpóra és a szürkerothadás kialakulásának csökkentésében is.

A szőlőtalajok többsége Magyarországon évszázadok óta szőlőtermesztéssel hasznosított erodált területen található, vagy sovány homoktalajokon, ahol az okszerű K-trágyázás elengedhetetlenül szükséges.

Az elmúlt 50 évben gyakran megfigyelték, hogy kötött, sok agyagásványt tartalmazó talajokon jelentős K-trágyázás ellenére K-hiány alakult ki. A magyarázat az úgynevezett káliumfixálás jelensége. A K az agyagásvány rácsok között hosszabb-rövidebb ideig úgy megkötődik, hogy a növények számára felvehetetlenné válik. Pedig 10-11 tonna/ha termés esetén a vegetációs periódus alatt kb. 90 kg/ha K2O kerül felvételre. Ezért a kötöttebb talajokon a jó káliumellátás mellett is indokolt a káliumtrágyázás. Amennyiben pótoljuk, tapasztaljuk, hogy az időszakos vízhiányt, a száraz és hőstressz periódusait a szőlő különösebb károsodás nélkül átvészeli. A sejtnedvben található magas káliumkoncentrációnak köszönhetően a fagyáspont alacsonyabb lesz, így a fagykárok veszélye is csökken.

Fontos tudni, hogy a szőlő határozottan kloridérzékeny növény. Új ültetvény létesítésekor ezt figyelembe kell venni. Készlet-
trágyázásra Patentkali-t vagy káliumszulfát tartalmú trágyát célszerű választani.

 

Tapasztalatok szerint a szulfát formában adott K készlettrágya

  • javítja a szőlő egészségügyi állapotát (főleg botrytis ellen),
  • növeli a must cukortartalmát,
  • kék szőlőben növeli a tannin- és a színanyag-tartalmat. 

A káliumhiány tünetei:

  • a levelek a szélek mentén és az erek között sárgulnak, barna nekrotikus foltok képződnek, a levél széle besodródik (felfelé kunkorodik), a levélnyélhez közeli részen a levéllemez elsárgul,
  • a levéllemezen a barnától (fehérborszőlőn) a liláig (vörösbor szőlő fajtákon) tartó elszíneződés jelenik meg,
  • ősszel a levelek széle elhal,
  • a bogyók aprók, fejletlenek és savanyúak, az egész tőke vízhiányos, fonnyadó jellege van,
  • hiányos a virágzat és a gyökérképződés,
  • romlik a minőség.

 

Káliumhiány tünete szőlőn

 

A kálium, magnézium optimális aránya a talajban a K2O: Mg arány 2-3:1. 

Az okszerű káliumtrágyázás alapja a telepítés előtti készlettrágyázás.

 

A szőlőtelepítés előtti alaptrágyázás hatása a szőlőre:

  • elősegíti a tőkék korai termőre fordulását,
  • szakszerű talajerő-gazdálkodással a terület fajlagos hozama és a termésminőség egyaránt növelhető,
  • növeli a termésbiztonságot, a termés-
    ingadozást csökkenti,
  • kedvezően befolyásolja a must minőségét és a bor organoleptikus értékét,
  • fokozza a szőlővesszők beérését, a tőkék stressztűrését (aszály, fagy),
  • számottevő a hatása a tőkék élettartamára,
  • az alaptrágya, mint beruházás, a második termőév többletjövedelméből kamatostól megtérül,
  • növeli a minőségi borszőlőtermesztés versenyképességét.

 

Magnézium – a kocsánybénulás megelőzéséért

Döntő szerepe a nitrát- és foszfor felvételében és a foszfor szállításában van.

Felvételét számos tényező befolyásolja, ezek közül kiemelkedő szerepe van a talaj kémhatásának, humusztartalmának, fizikai talajféleségének, agyagtartalmának és az antagonista ionok, mint a Ca, K és ammónium-ion jelenlétének.

A szőlőlevél Mg-tartalma a tenyészidő kezdetétől a lombhullásig fokozatosan növekszik, ellentétben a N, P és K dinamikájával. Mg-hiány esetén csökken az enzimaktivitás, s ezáltal gátoltak az anyagcsere-folyamatok. A szőlőben a Mg-hiány nemcsak terméscsökkenéssel jár, hanem fokozza a kocsánybénulás kialakulásának lehetőségét.

 

A magnéziumhiány jellegzetes tünete:

  • a szőlőlevélen: a levéllemez levélerek által határolt része sárgul, majd barnul, de a levélerek melletti rész zöld marad,
  • nő a kocsánybénulás veszélye, főleg, ha a K:Mg aránya nagyobb, mint 2:1-hez, a talaj alacsony humusztartalma esetén, változékony időjárás esetén, főleg, ha hideg, nedves periódust hirtelen túl meleg követi, illetve nagy adagú N-táplálás továbbá megkésett N-adagolás esetén,
  • általában csökken a tőke egészségi állapota,
  • a gyökerek növekedése lelassul.
    Magnéziumhiány tünete szőlőlevélen

 

A kocsánybénulásra érzékeny borszőlőfajták

Közepesen érzékenyek:

  • Kékoportó
  • Chardonnay
  • Szürkebarát 

Nagyon érzékenyek:                       

  • Rajnai rizling
  • Tramini
  • Chasselas
  • Merlot
  • Pinot noir
  • Cabernet sauvignon,
  • Kékfrankos

10–20 kg/ha keserűsós levéltrágya két,  ill. három alkalommal – kéthetes időközökkel – történő kijuttatásával a kocsánybénulás megelőzhető. Svájci kutatások alapján a legjobb eredményt a röviddel a virágzás utáni kezelés adta, mégpedig akkor, ha közvetlenül a fürtök magasságában permetezünk. 

 

A kénről és a mikroelemekről se feledkezzünk meg

  • A kén a nitrogéntrágyázás hatékonyságát javítja,
  • a must aminosavtartalmát növeli, ezért a bor ízét pozitívan befolyásolja,
  • alacsonyabb hajlam botritisz-
  • fertőzésre,
  • magasabb mustfok,
  • magasabb tannin- és színanyagtartalom,
  • biztos kénellátás.

Kénhiány ritkán fordul elő szőlőnél, mivel trágyázására túlnyomórészt szulfáttartalmú trágyákat használnak. Amennyiben semmilyen szulfáttartalmú trágyát nem használnak, a légkörből és a kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok következtében szerény mennyiségű kén áll a növények rendelkezésére. A gombaölő szerek hatóanyagaként kijuttatott kén nem biztosítja a szőlő számára szükséges mennyiségű kénpótlást.

 

A mikroelemek meghatározó jelentőségűek

A mikroelemek kis mennyiségük ellenére meghatározó jelentőséggel bírnak a termés mennyiségére, minőségére és a termésbiztonságra. Mikroelemek hiányát szőlőben gyakran talajtani (pH-érték) vagy meteorológiai tényezők okozzák.

A szőlőtermesztésben a legfontosabb mikroelemek közé tartozik a bór, a vas és a mangán.


A bór élettani szerepe

A bór elengedhetetlen a szőlő jó megtermékenyüléséhez. A muskotályos és rezisztens fajták hideg, nedves időjárás esetén rosszul termékenyülnek.

Bórhiány esetén a vesszők növekedése gyengül, a bogyók aprók maradnak.

A probléma megelőzésére bórtrágyázás javasolt.

Bórhiány tünete szőlőn


A mangán élettani szerepe

A mangán szerepe a fotoszintézisben, a nitrátredukcióban és az aminosav-képzésben nyilvánul meg.  Mangán hiányában az idősebb levelek világoszöld színűekké válnak, de az erek mentén sötétzöld foltok maradnak (márványozottak), csökkent cukorképződés jellemző.

Mangán túlkínálat erősen savanyú erdőtalajokon fordulhat elő.

A bór- és mangánhiány megelőzésére levéltrágyák használata javasolt. Teljes virágzásban a legtöbb levéltrágya alkalmazását kerülni kell!

 

A vas élettani szerepe

A vas szerepe a klorofillképzésben jelentkezik. Hiánya először a fiatal leveleken mutatkozik meg. A hajtáson az alsó levelek normális méretűek és színűek. A felső levelek sárgulnak, majd elhalnak. A kacs normális méretű, de sárga színű.

Minden Kedves Olvasónak eredményes szőlőtermesztést és kiváló minőségű borokat kívánunk!

 

Forrás: https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2016/04/kerteszet/a-szolo-okszeru-tapanyagellatasa